Vörös foltok a sertések bőrén. Betegségek
Sertésorbánc A sertésorbánc erysipelas suis a sertés rendszerint heveny tünetekkel lezajló fertőző betegsége, szórványosan azonban más emlősfajokban, továbbá madarakban is előfordul. A sertésorbánc kórokozóját orbáncban elhullott sertésből elsőként Pasteur és Thuillier tenyésztette ki. A kórokozó pontos leírása Loefflertől származik.
- A sertés exsudatív bőrgyulladása vissza A betegség az egész világon előfordul, de szórványos.
- Mi a pikkelysömör veszélye, ha nem kezelik
- A sertés exsudatív bőrgyulladása - Autovakcina
- Arcpelyhek és vörös foltok kezelése
Koch ban septikaemiában elhullott egérből izolált egy általa Bacterium murisepticumnak nevezett baktériumot, Rosenbach pedig emberből tenyésztett ki egy Bacteriumerysipeloidesnek elnevezett fajt.
Rövidesen tisztázódott, hogy a sertésből, egérből és emberekből izolált baktériumok egymással azonosak s hogy ugyanaz a baktérium számos más állatfajban is előfordul. A sertésorbánc elleni szimultán oltást Lorenz dolgozta ki, a betegség elleni aktív immunizálásra szolgáló alumínium-hidroxid gélhez adszorbeált csapadékos vakcinát pedig Traub vezette be a gyakorlatba.
- Pikkelysmr az egszsges letben
- Az ujján duzzadt és viszkető vörös folt
- Sertésorbánc | Kárpátalja
A betegség világszerte előfordul. A sertésorbánc korábban, főlegkisüzemekben, hagyományos tartási viszonyok között tömegesen előfordult és jelentős elhullásokat okozott. Manapság azonban jelentősége az antibiotikumokkal való gyógykezelés és a preventív célú vakcinázások miatt lényegesen csökkent.
Intenzív, iparszerű tartási körülmények között manapság ritka, a nyári időszakban, preventíve nem vakcinázott, kisüzemi állományokban azokban akár tömeges is lehet. A sertésorbánc okozója, az Erysipelothrix rhusiopathiae, rövid, karcsú, enyhén hajlott, csilló nélküli, pálcika alakú baktérium. Virulens törzsei vérsavót is tartalmazó közönséges agaron vagy véresagaron apró, harmatcseppszerű telepeket képeznek.
Rothadt anyagokból való kitenyésztésükre kristályibolyát és nátrium-azidot Szent-Iványi, vagy neomicint tartalmazó szelektív táptalajokat használnak.
A virulens orbáncbaktériumok tartalmaznak a fajra jellemző, a törzsek többségében meglevő, a baktériumok felületéről leoldható, legalább kétféle hőlabilis fehérjeantigént, amelyekkel szemben védettséget adó ellenanyagok termelhetők. A 2-es korábban B szerotípusú törzsek agglutinálják a csirke, a tengerimalac és még néhány más állatfaj vörösvértestjeit. Az ilyen, erős haemagglutinációt adó törzsek alkalmasak vakcina előállítására.
Az orbáncbaktériumok szerológiai osztályozása a sejtfalukban található, típusspecifikus poliszacharid antigénjeik alapján történik. Ez utóbbiak alapján a törzsek eddig 26szerotípusba sorolhatók. Az egyes szerotípusokat korábban az ábécé betűivel, manapság azonban, Kucsera összehasonlító vizsgálatai alapján, arab számokkal jelöljük. A sertésorbánc heveny vérfertőzéssel járó alakját sertésekben nálunk és világszerte is az 1a korábban Aaz orbáncos csalánlázat és a betegség idült alakját pedig zömmel a 2a szerotípusú törzsek okozzák Szent-Iványi, vörös foltok a sertések bőrén Kucsera és Gimesi,míg az egyéb szerotípusok, noha bármelyikük megbetegítheti a sertést, ritkán okoznak sertésben betegséget.
A sertésorbánctörzsek pathogenitása kísérleti egerek vörös foltok és hámlás a kezeken, illetve a tenyészet néhány cseppjének fogékony sertés skarifikált bőrébe való dörzsölésével vizsgálható.
Állatállományra szabott termékeink
A virulens törzsek az egereket néhány nap alatt elpusztítják, a sertés bőrében pedig a környezetbe terjedő bőrgyulladást okoznak. A sertések tonsilláiból izoláltak 7-es szerotípusba tartozó, egyébként sertésre és csirkére nézve avirulens olyan sertésorbánc-baktériumokat, amelyek DNS-hibridizációjuk alapján különböztek a többi szerotípustól.
Ezeket a törzseket újabban önálló fajnak tekintik és E. A sertésorbánc-baktériumok ellenálló képessége viszonylag nagy. A talajban, vízben, rothadó szerves anyagokban, trágyában, vágóhídi hulladékokban, húsban hónapokig életképes marad.
Viszonylagos sótűrő képessége miatt sózott, pácolt, füstölt húsokban, halakban is hetekig megőrzi életképességét. A sertésorbánc-baktérium fakultatív pathogen, leggyakrabban a sertés betegszik meg, de szórványosan előfordul orbánc juhokban, szarvasmarhában és egyéb emlősökben, a madarak közül pedig libában, kacsában, pulykában, alkalmanként egyéb fajokban és állatkerti madarakban is.
Keresés űrlap
A kórokozó iránt fogékony az ember is. A sertésorbánc-baktériumok gyakran megtalálhatók a klinikailagegészséges sertések, a szarvasmarha, a juh, a házi- és vadon élő madarak emésztőcsatornájában, de előfordulnak a halakat és a puhatestűeket borító nyálkában, szennyvizekben, tavak, folyóvizek iszapjában, továbbá sertésólak körül a talajban is.
A baktériumhordozás mértéke május és szeptember között volt a legmagasabb. A sertésorbánc kialakulásában jelentős szerepe van a hajlamosító hatásoknak. Ez utóbbiak gyakran takarmányozási hibák, a zsúfolt elhelyezés, szállítás, falkásítás, ivóvízhiány, a nyári nagy meleg stb. Domán, Bár a sertésorbánc-baktérium behurcolására általában nincs szükség, a beteg sertések azonban nagy tömegben ürítenek virulens baktériumokat, amelyek a viszonylag jó ellenálló képességű társaik tömeges megbetegedését okozhatják.
Sertésekben az orbánc rendszerint a nyári, meleg időszakban, többnyire három hónapos kor felett fordul elő. Juhokban a nyírás okozta sérülések, a fürösztés vezethet tömeges fertőződéshez.
Libában, kacsában a tolltépés, a bőrsérülések, a tépés utáni esős időjárás, megfázás okozhat tömeges orbáncot. Mind a juhok, mind pedig a madarak többnyire a talajból, iszapból, vízből fertőződnek, különösen olyan helyeken, ahol korábban sertéseket tartottak. A hajlamosító hatásokra a torokban vagy a bélben levő orbáncbaktériumok a véráramba törnek, septikaemiát idéznek elő, és tömegesen elszaporodnak a szervekben is.
Sertésorbánc
A bőrsérüléseken keresztül való fertőzés során először a sérülés helyén alakul ki gyulladás, ezt követi a septikaemia. A kórokozó bőrsérüléseken keresztül való bejutását, szétszóródását a törzsek hialuronidáztermelése is elősegíti.
Az orbáncos csalánláz és az idült orbánc többnyire részben immúnis egyedekben, illetve gyengébb virulenciájú törzsekkel való fertőződés után alakul ki. Az orbáncos csalánláz során a kórokozó a bőr és a bőr kis vérereinek a gyulladását idézi elő.
Az idült orbánc során a kórokozó a vérárammal az endocardium, a szívbillentyűk, illetve az ízületek vérereinek az endotheljéhez jutva azok savó- és fibrinkiválással járó gyulladását, a kisvérerek trombusképződés, valamint gyulladásos sejtek felgyülemlése miatti elzáródását idézik elő. Hasonló elváltozások alakulhatnak ki a vesében, a májban, a tüdőben és más szervekben is.
Az ízületek üregében és a synovialis membrán sejtjeiben az orbáncbaktériumok akkor is életben maradnak és fenntartják a gyulladást, amikor a vérsavóban már magas titerben vannak ellenanyagok. A sertésorbánc lappangási ideje általában 3—5 nap, de lehet akár csak egy nap is.
A betegség kialakulását és lefolyását a kórokozó virulenciája, a hajlamosító hatások és a sertések immunállapota határozza meg. A betegség sertésben leggyakrabban heveny vérfertőzés, ritkábban orbáncos csalánláz vagy idült orbánc formájában zajlik le.
A heveny vérfertőzéses sertésorbánc hirtelen alakul ki. A hőmérséklet 42 °C körülire emelkedik, a sertések bágyadtak, nem szívesen mozognak, étvágytalanok, kötőhártya-gyulladásuk van, a bőr foltokban, főleg a füleken, a nyakon, a combok belső felületén, a hasalján kipirul, a nyálkahártyák kékesvörösek.
Gyógykezelés vörös foltok a sertések bőrén a sertések 2—4 nap alatt elhullanak. Vemhes kocák a heveny szakaszban elvetélhetnek. A vörös foltok a sertések bőrén orbánc elhúzódó eseteiben ízületgyulladások is kialakulhatnak, ilyenkor a sertések nehezen, tipegve mozognak, az ízületek duzzadtak, fájdalmasak. Az orbáncos csalánláz során a lázas vörös foltok a sertések bőrén tünetek kevésbé kifejezettek, és a megbetegedettek aránya is jóval kisebb, mint a heveny vérfertőzéses forma során.
Sertésorbánc, a betegség okozója, tünetei, megelőzés, kezelés
Jellegzetesek azonban a bőrelváltozások A lázas tünetek kialakulását követő 1—2 nap múlva vörös foltok a sertések bőrén bőrben, főként a háton és a test két oldalán jellegzetes, négyzet vagy romboid alakú, 3—5 cm átmérőjű foltok jelennek meg, amelyek párnaszerűen kiemelkednek, eleinte élénkvörösek, majd kékesvörös színűek. Néhány nap múlva ezek a foltok a közepüktől kezdődően elhalványulnak, majd 3—4 nap elteltével az ablakkerethez hasonló elváltozások is nyomtalanul vagy enyhe savókiválás, hámsejtelhalás hátrahagyásával gyógyulnak.
Előfordul azonban, hogy az orbáncos csalánlázból heveny septikaemia vagy idült orbánc alakul ki. Négyzet alakú, gyulladásos területek a bőrben Hajtós István felvétele Az idült sertésorbánc vagy heveny sertésorbánc következménye, vagy eleve idült formában kezdődik, az utóbbi főleg akkor, ha a betegséget 2-es szerotípusú törzsek idézik elő.
Az idült orbánc legtöbbször szívbelhártya-gyulladás, ízületgyulladásvagy bőrelhalás kórképében nyilvánul meg.
A heveny sertésorbáncból látszólag gyógyult sertésekben többnyire 2—3 hét múlva a szívgyengeség tünetei mutatkoznak. A testhőmérséklet rendszerint normális marad, az állatok azonban étvágytalanok, kedvetlenek, légzésük nehezített, köhécselnek, kutyaszerűen ülnek, a nyálkahártyák cyanoticusak, s előbb-utóbb szívelégtelenség miatt elhullanak vagy kényszervágásuk válik szükségessé. Az idült ízületgyulladásban beteg sertések sokat fekszenek, a mozgás fájdalmas, a gyulladásos ízületek duzzadtak.
A gyulladás nemcsak a végtagok, hanem a gerincoszlop ízületeit is érintheti. A mozgás nehézsége miatt az állatok keveset esznek, lesoványodnak, csökötté válnak.
A háziállatok fertőző betegségei (Állatorvosi járványtan II.)
Az idült sertésorbánc miatti terjedelmes bőrgyulladás, bőrelhalás viszonylag ritka; az elhalt bőr pergamenszerűen szárazzá válik, demarkálódik, ellökődik, a helyén hegszövet képződik. A sertésorbánc heveny vérfertőzéses alakjában elhullott sertésekben — eltekintve a túlhevenyen lezajló esetektől, amelyekben a kórbonctani lelet gyakorlatilag negatív — a bélkacsok között pókhálószerű fibrinszálakat találunk, a lép hyperaemiásan, a nyirokcsomók pedig savósan duzzadtak, kérgi részük kipirult.
A szív koszorúerei mentén, a mell- és a hasüreg savóshártyái alatt, továbbá az emésztőcsatorna nyálkahártyájában finom, pontszerű vérzések találhatók. Heveny gyomor- és savós májgyulladás egészíti ki a boncleletet Az idült szívbelhártya-gyulladásban elhullott sertések szívbillentyűin rendszerint erősen tapadó, karfiolszerű felrakódások találhatók, a billentyűk deformálódtak A keringési zavarok miatt tüdőoedema, a testüregekben fibrinben dús savó felhalmozódása, a vesékben pedig a kisvérerek gyulladása, illetve embólia miatti elzáródásának következtében infarctusok találhatók.
Az idülten gyulladásos ízületek üregében zavaros, fibrincafatokat is tartalmazó izzadmány található, a synovialis hártyák, megvastagodtak, felületükön bolyhos növedékek láthatók.
Régóta fennálló esetekben az ízületekben porckimaródások, csontkinövések és a csontok deformálódása is észlelhető. Idült szívbelhártya-gyulladás, karfiolszerű felrakódások a szívbillentyűkön Kórjelzés. A betegség a nyári időszakban hirtelen, 3 hónaposnál idősebb sertésekben való megjelenése, illetve egy-két állat hirtelen elhullása, továbbá a kórbonctani kép utal a sertésorbáncra, a jellegzetes tünetekkel járó orbáncos csalánláz kivételével azonban, legalábbis az első esetekben, bakteriológiai vizsgálatra is szükség van.
Az elkülönítő kórjelzés szempontjából minden heveny, lázas általános tünetekkel járó sertésbetegséget, közülük főleg a malacokheveny paratyphusát zömmel 2—4 hónapos malacok betegszenek meg, falkabetegség, a láz kevésbé magas, lassabb a lefolyás, az elhullott állatokban általában hyperplasiás lépgyulladás van stb.
Az elhullott sertések laboratóriumba beküldött szerveiből, főleg a lépből, friss esetben az orbáncbaktériumok megfesthetők, és a mikroszkópos képben karcsú, Gram-pozitív pálcikákként felismerhetők, illetve a vizsgálati anyagokból vérsavótartalmú közönséges agarra vagy véresagarra oltva 24 óra alatt kitenyészthetők. Erősen rothadt anyagok vizsgálata során a tenyésztéshez szelektív táptalajokat használunk vagy a kikenést csontvelőből végezzük, ahová a rothasztó baktériumok csak később jutnak el.
A sertésorbánc gyógyítására antibiotikumokat, elsősorban penicillint és penicillinszármazékokat, továbbá hiperimmun vérsavót együtt veszünk igénybe. A gyógykezelést a betegség lehető legkorábbi szakaszában kell megkezdeni. Antibiotikummal és hiperimmun vérsavóval együtt a teljesen reménytelennek látszó esetek is eredményesen gyógykezelhetők. Mivel a heveny septikaemia lezajlása gyors, mind a szérum, mind a penicillin egy részét intravénásan kell adni.
Oldalak (menü)
Minthogy azonban az orbánc elleni szérumot fenollal tartósítják, a fenolmérgezés elkerülésére az előírt szérumadagnak csak a felét szabad egyszerre vénába fecskendezni, a másik felét pedig retard hatású penicillinkészítménnyel együtt izomba vagy bőr alá adjuk. A hazai gyártású orbánc elleni hiperimmun savó sertésekből készült. Heterológ pl. A csak antibiotikummal való kezelést követően, úgy látszik, gyakrabban alakul ki idült sertésorbánc, mintha a gyógykezeléshez hiperimmun vérsavót is igénybe veszünk.
A betegek egyedi gyógykezelése mellett a még klinikailag egészséges falkatársakat is gyógykezelni kell preventív céllal ivóvízbe vagy takarmányba kevert antibiotikummal. A betegség megszűnte után 2—3 hét múlva, ha erre az állatok kora miatt szükség van, az egész állományt célszerű vakcinázni. Megelőzés, védekezés. A sertésorbánc megelőzésében fontos a hajlamosító hatásokkiküszöbölése, emellett azonban a megelőzés érdekében hiperimmun vérsavó és aktív immunizálásra szolgáló vakcinák is rendelkezésre állnak.
A hiperimmun vérsavó szükség esetén felhasználható korábban nem vakcinázott sertések passzív immunizálására is. Homológ vérsavó beadását követően 2—3 hetes védettségre számíthatunk. Az aktív immunizálásra inaktivált és élő, gyengített virulenciájú törzseket tartalmazó vakcinákat egyaránt kifejlesztettek.
Legáltalánosabban a 2-es szerotípusú törzset tartalmazó inaktivált, alumínium-hidroxid gélhez adszorbeált vakcinákat használjuk. Ezek a vakcinák tartalmazzák a friss tenyészetek felülúszójában is jelen levő, az immunitás szempontjából döntő, felületi fehérjeantigéneket és a baktériumokat is, formalinnal inaktiválva.
Ezek is érdekelhetnek
Az így készült vakcinák sertésben az 1-es hapténtípusú törzsek ellen is megfelelő védettséget adnak, az egyéb szerotípusokkal szemben adott védettség mértékében azonban jelentős különbségek vannak. A hazai előállítású, kereskedelmi forgalomban levő vakcina és hiperimmun vérsavó a nálunk sertésekből izolált, de nem 1-es vagy 2-es szerotípusú, virulens orbánctörzsek mindegyikével szemben is megfelelő védettséget adott Kucsera és Gimesi, A 2-es szerotípust tartalmazó vakcinák mellett forgalomban vannak olyan inaktivált vakcinák is, amelyek mind az 1-es, mind pedig a 2-es szerotípust tartalmazzák.
Legalább 3 hónapos sertésekben a vakcina egyszeri bőr alá oltása mintegy 3—4 hónapig, a 2—4 hét múlva megismételt második oltás pedig 6—8 hónapig terjedő védettséget ad. A védettség a vakcina beadását követő 2—3 hét múlva alakul ki. Ha a sertések hiperimmun vérsavót kaptak, a vakcinázással 3 hétig várni kell.
A vakcinázást április—májusban, még a meleg időjárás beköszönte előtt célszerű elvégezni. A szakszerűen vezetett nagyüzemek többségében nálunk a sertéseket preventív célból már nem vakcinázzák vagy legfeljebb csak azokat a csoportokat pl.
Az élő, virulenciájukban természetes úton gyengült, magasabb hőmérsékleten vagy különböző festékeket pl. Előnyük ezeknek a vakcináknak, hogy a sertések zavarása nélkül egyszerre nagyszámú sertés immunizálható, az immunitás rövidebb idő alatt kialakul, hátrányuk azonban, hogy az erősen attenuált törzsek immunogén hatása nem jobb, mint az inaktivált vakcináké, a kevésbé attenuált törzseknek viszont nem mindegyike tekinthető ártalmatlannak.
Élő törzset tartalmazó sertésorbánc elleni vakcinák forgalomban vannak néhány délkelet-ázsiai országban. Egyéb állatfajok Erysipelothrix rhusiopathiae okozta betegsége Bár a sertésorbánc baktériuma szórványosan szinte minden emlős- és madárfajban okozhat megbetegedést, gazdasági jelentősége a juh és a madarak orbáncának van. Juhokban az orbánc, ritka kivételektől eltekintve, szórványosan fordul elő.
A juhok rendszerint a környezetből, különösen sertésistállók környékén a talajból, sertések vörös foltok a sertések bőrén fertőződnek, de az orbáncbaktériumok esetenként megtalálhatók klinikailag egészséges juhok tonsillájában is. A fertőzés bekövetkezhet a köldökcsonkon át, de ivartalanításkor, farokcsonkításkor, nyíráskor ejtett sebeken és szájon át is.
A nyíráskor ejtett sebek tömegesen fertőződhetnek, ha a rühösség elleni fürösztéskor a fürdővízbe a talajból vagy bélsárból orbáncbaktériumok jutottak. A betegség fiatal bárányokban lázas általános tünetekkel járó septikaemia és ízületgyulladások, idősebbekben pedig polyarthritis formájában zajlik le.
A kórjelzéshez bakteriológiai vizsgálat szükséges. A nálunk ízületgyulladások miatt kényszervágott bárányokból izolált orbáncbaktériumok az 1b, 2a és a ös szerotípusokba tartoztak Kucsera, A betegek parenteralisan adott penicillinnekkel gyógykezelhetők.
